16. fejezet.

Remegve ültem le a kanapéra, kezemben a kis cetlivel.

 -Ez...-nyeltem vissza a könnyeim-nem lehet igaz.-ráztam meg a fejem.

-Bells. El kell tűnnünk. Ha itt maradunk visszavisz, és akár meg is...ölhet minket.-ült le mellém.

-Nem. Maradunk, amíg nem lép. Nem fogok megfutamodni.-ráztam meg a fejem, majd öcsi mellkasához bújtam.

-Ahogy gondolod.-simogatta a hátam.

-Nem ölne meg. Ismerem már.

-Értem.-simogatta a hátam.

 Az igazság az, hogy beleszerettem Eric-be, ezért nem akarok elmenni. Eric nem azokat a reakciókat váltja ki belőlem, mint Dean, pedig akárhogy próbálom gyűlölni, nem tudom, és Ericet nem gyűlölöm, mert nem tett semmi rosszat.

Eric olyan nekem mint a másik felem, Dean meg a létem nagy része.

Tudom, hogy két embert szeretni nem szép dolog, de, ha más mértékű, akkor szerintem nem bűn.

Egész éjjel forgolódtam, nem tudtam aludni, mert bennem volt az a félsz, hogy rám törik az ajtót, és elhurcolnak Dean-hez.

Reggel irtó nagy fejfájással keltem.

Kis hideg vízzel megmostam az arcom, és a nyakam, valamivel jobb volt, de be kell vegyek egy aszpirint. Főztem kávét, és azt iszogatva, mentem a telefonom után. Volt egy üzenetem.

"Szép jó reggelt Édesem. Hogy aludtál? Van egy meglepim számodra. Szereted a játékokat? :D" 

Meglepve olvastam el a pár mondatott, majd írni kezdtem.

"Neked is Szívem. Elég jól, de fáj a fejem. Milyen játékról lenne szó? ;D"

 Válasz pár perc múlva meg is érkezett.

 "Majd meglátod. A lépcsőn gyere, ne lifttel."

 "OKÉS! :D" 

Mosolyogva raktam le a kis készüléket, és elmentem zuhanyozni.

Tegnap a nagy ijedségben, nem zuhanyoztam le.

A meleg víz nagyon jól esett.

Miután végeztem mindennel, felöltöztem, és készítettem reggelit Eliot-nak.

Kicsit rendet raktam, majd miután drága öcsém méltóztatott kimászni az ágyából, megreggeliztünk, ami inkább volt ebéd, mint reggeli, mert már jóval elmúlt dél.

Nekiálltam az egész házat kitakarítani, mert az öcsém nem nagyon szeret rendet rakni, meg tartani.

Sajnos nagyon elszaladt az idő, így rohanva készültem el.

Lezuhanyoztam, mert rengeteg por, és kosz ragadt rám takarítás közben.

Hajamat megszárítottam, és hullámosra sütöttem be, szememet csak kihúztam, és spirállal dúsítottam. Kevés száj fényt kentem ajkaimra, és felöltöztem.

Egy egyszerű fehér atlétát vettem fel, - persze Eliot kijelentette, hogy valami vadító fehérneműt vegyek fel mert biztos, hogy ma ott alszok, csak nem aludni fogunk - egy farmert, zokni, cipő, és egy szárnyas valamire hasonlító barna felsőt.

Felkaptam még egy sapkát is, de csakis dísznek.

A táskámba bepakoltam a legfontosabb dolgaimat, majd elköszöntem öcsitől,  lementem a panel elé, fogtam egy taxit, behadartam a címet és nyugodtan, hátra dőlve vártam, hogy megérkezünk.

Kíváncsi vagyok, hogy miért kell nekem a lépcsőn menni, egész a negyedik emeletig.

De majd rájövök.

Megcsörrent a mobilom. Eliot volt az.

-Na?-szóltam bele.

-Elég óvszert vittél?-kérdezte tök komolyan.

-Nem. Szerintem hat doboz nem lesz elég. Kéne még venni?-elröhögte magát.

Nevetve köszöntem el tőle és elraktam a telefonom.

Fogamzásgátlót szedek azóta amióta először voltam Dean-nel.

Ő vette el a szüzességem.

20 Perc múlva szólt a taxis, hogy megérkeztünk. Fizettem, és kiszálltam.

Kicsit ideges vagyok. Bementem, majd a portás vigyorogva bólintott, és a kezembe nyomot egy borítékot. Kinyitottam.

"Azokért a pillanatokért élj,

amiket nem tudsz szavakba

önteni. Emlékezz erre az estére örökre." 

Ez állt benne.

Mosolyogva indultam el lépcsőkhöz.

A harmadik emeletnél le volt kapcsolva a világítás, de volt fény.

Méghozzá gyertya fény. Végig vezettek Eric lakásának a bejáratához, ami nyitva volt.

Mindenhol gyertya és rózsaszirom.

Elámulva néztem szét, és a nappaliban ott állt Eric.

Fehér pólót viselt, és piros nadrágot, meg egy piros mellényt.

Amikor meglátott elmosolyodott.

-Ez mind miattam?-néztem szét, kezeimet szét tártam.

-Nem. Ez mind, neked.

15.fejezet.

Fuh, de megszenvedtem ezzel a résszel :O A blogger nem adta, ki a részt :/ De itt van :) Remélem tetszik:) Köszönöm szépen a 7 tetszik-et :) És a két komit :) Nagyon jól estek :) 

Hívtunk mentőt, hogy elvigyék Meggie-t vizsgálatra.

 -Gyerekek. Hamarosan lejár a tíz perc. Valakinek be kellene állnia Meggie, helyet.-szólalt meg Sara. Mindenki egyszerre nézet rám.

-Nem.-vágtam rá.

-Légysziiii.-egyszerre kérleltek, és azok a kiskutya szemek.

 Majdnem meglágyult a szívem. Mondom Majdnem.

 -Nem.

-Kérlek. Csak te vagy aki tudja a lépéseket, és itt is vagy. Csak négy szám marad, utána jön Dev-vel a duett, és kész.-állt elém Eric.

-Hmm...Akkor sem.

-Srácok. Pár perc és megyünk.-terelte ki a többieket Eric.

Majd miután bezárta az ajtót elém állt.

-Nem.

 -Kérlek. Csak te tudsz kihúzni a szarból. Utána bármit kérhetsz.

-Bármit?-kérdeztem vissza.

-Bármit.-bólogatott.

-Jó, este kérek egy masszázst, és pizzát, jég krémet...-soroltam, de egy édes csókkal belém folytatta a szót.-Oké, ezzel is beérem, de a masszázstól nem tágítok.

-Imádlak.-megölelt.

-Tudom.-kuncogtam.

Eric boldogan ment ki.

Felvettem a táncos ruhát, ami egy fehér póló, és egy szürke nadrág, cipő maradt, mert Saran is egy sima torna cipő van. Felfogtam a hajam, és kimentem. 

Nem kicsit voltam ideges. Első szám a Manboy volt, majd jött a Sleeples, Masquerade , és a Popular.

 A többi szám, mint az Echo, vagy a Break of Dawn, már voltak, csak ezek maradtak, amikor a Hotten then Fire kezdődött, először csak vetítésben volt Dev része, majd középen Josh dob szerkója előtt egy emelvénnyel felemelkedett Dev.

 Mindenki őrjöngőt, és irtó jó volt a hangulat.

Most már értem, miért imád Eric a színpadon lenni. Látni, hogy a közönség veled énekli a te zenédet, és tombolnak rá, valami fantasztikus élmény. 

Mivel tovább Dev vitte a koncertet négy számmal, Sara és én maradtunk fent Dev-vel. Fireball Bass down low, In the dark, Booty Bounce, végig táncoltuk. Volt hangulat. 

 Koncert végén Eric elköszönt, és lejöttünk a színpadról.

 -Holnapután mindenki legyen a lakásom előtt. Le megyünk a tóra, pihenni.-mondta Eric, mire mindenki-csak én nem-ujjongott.-Köszönöm, hogy segítettél.-Eric megcsókolt, Alexék meg huhogni, kezdtek. 

-Szívesen, máskor nem. Többet nem szedsz rá, hogy oda álljak.

-Kár, pedig irtó jól táncolsz.-veregetett vállon Anton.

 Nevetve ültem le a kanapéra. Még lezuhanyzott mindenki, beszélgetünk kicsit, majd miután eltűntek a rajongók, bementünk Meggie-hez. 

Szerencsére csak felszíni sérülései voltak, és egy enyhe agyrázkódása van. Még ma bent tartják, de holnap kiírják. Hála az égnek. 

Mindenki haza taxizott, mi négyen -Eric, Eliot, én és Dev,- elmentünk Erichez. 

-Ez nem lehet igaz.-ment az ajtóhoz Eric. Ott volt a doboz, amiben benne volt a két mikrofon. Elő kapta a telefonját, és tárcsázott. Én addig kinyitottam az ajtót, beengedtem az öcsémet meg Devint. 

-Eszednél vagy?-kiabált bele mérgesen-Nem érdekel. Meggie megsérült, miattad. ... Hogy lehetsz ilyen szívtelen? ... Még egyszer ne gyere a közelembe mert megjárod.-kinyomta, és kifújta magát. Rám nézet, elmosolyodott. 

-Gyere, Eliot már biztos rendelt pizzát.-nyújtottam a kezem. Megfogta és magához húzott.

 -Jó hatással vagy rám. Megnyugtat ha a közelemben vagy.-kezeit a derekamra simította. 

-Ezt örömmel hallom, Édesem.-rámosolyogtam. 

Nevetést hallottunk bentről, így kaptam egy csókot, és mi is bementünk. Dev épp az öcsémet csikizte a padlón. 

Nevetve csatlakoztunk hozzájuk, de mire feleszméltem, már én voltam akit csikiznek, és Eric ült a csípőmön. Devin se járt jobban. Őt az öcsém teperte le, és kezdte csikizni. 

Ahhoz képest elég szar napunk volt, de este már minden megoldódott. 

Nevetve, vicceket mesélve ültünk a kanapé előtt, csak mi négyen.

 -Kár, hogy holnap elmész.-búsult el Eliot. 

-Sajnos rengeteg dolgom van. De ha akarsz gyere velem.-mosolygott rá Dev. 

-Rég voltunk már együtt Rosalival, így inkább maradnék még.-nézet rám Eliot. Én Eric mellkasának voltam dőlve, úgy fogyasztottuk el a pizzát. 

Éreztem, hogy valami rám csöppen, majd Eric röhögve törölgetni kezdi a fejem. 
-Mond, hogy a nyálad volt. 
-Sajnálom, de a pizza rád élvezett. És majonézt.-röhögött. 
-De szemét vagy!-röhögtem el magam. 
-Nem tehetek róla, hogy még a pizzám is rád izgul.


Dev meg az öcsém dőlt a nevetéstől. Letörölte a majonézt, és puszit nyomot a fejemre. 
-Ideje mennem. Nyolckor indul a gépem.-mondta szomorúan Devin. 
-Akkor vissza viszlek.-állt fel Eric. 
-Minket is.-csatlakoztam. 
-Rendben.
Összeszedelőzködtünk, majd Eric visszavitte Devet a szállodába, elbúcsúztunk, Eliot még számot is cserélt vele, és haza vitt minket is. Eliot bement, én meg maradtam még kint vele. 
-Holnap mit csinálsz?-kérdezte, de le nem állt a nyakam puszilgatásával.
 -Hát...-sóhajtottam, beletúrtam a hajába, számhoz húztam a száját, és megcsókoltam-Nem tudom. Talán semmit.-homlokunkat egymásnak támasztottuk. 
-Vacsi? Nálam? Csak mi ketten, és még meg is masszíroználak, csak azért mert ma beálltál Meggie helyet. Megérdemled.-simított végig az arcomon. 
-Rendben. Hétre ott leszek.-mosolyodtam el. 
-Várni foglak.-lágyan megcsókolt, elköszöntem, és felmentem. Eliot, holt sápadt arccal állt a nappali előtt, egy cetlit olvasott. 
Bezártam az ajtót, és a kezembe nyomta a cetlit. Azonnal felismertem. 

"Meg vagy Szépségem"

14. fejezet.

 Itt a rész :D  Jó olvasást :)  Hamarosan hozom a kövit, addig is kérek pár tetsziket, vagy komit :) Puszi :) 

Eric először meglepve nézet a lányra, majd mérgesen felállt, magával húzott engem is, és egy kézzel a derekam ölelte.

 -Mit akarsz?-kérdezte Eric.

-Hozzád jöttem.-válaszolt.

Egy pillanatra rá nézet, de továbbra is engem vizslatott.

-Mi dolgod van velem? Tudtommal mi végeztünk.-izmai megfeszültek, és mérgesen nézet rá.

-Rendbe akarok hozni mindent. Hiányzol.-fancsali képpel nézet rá.

-Molly!-morogta Eric.

-Adhatnánk magunknak egy új esélyt.-szerényen kezdet pislogni.

-Ne most gyere ezzel. Akkor gondolkozhattál volna, amikor Danny alá feküdtél. Igen, tudok rólatok, és nem csak az akkori pasidról akivel voltál, amikor rátok nyitottam, de az összes szemét húzásaidról is. Nincs rád szükségem.-ahhoz képest, hogy mérges, elég higgadtan beszélt.

-De pótlékra van. Igaz? Úgy is tudod, hogy engem pótolni nem lehet. Pláne, nem egy...ilyennel.-csípőre vágta a kezét, másikkal meg végig mutatott rajtam.

-Rosali nem pótlék.-csattant fel.

-Á, szóval ez a neve. Valahogy jobb ízlésed volt régen. Őt inkább nézném egy utca sarkinak mint a barátnődnek.

 Sajnálatomra, nálam itt szakadt el az a bizonyos cérna, így olyan egy pofont vágtam le neki, hogy még nekem is fájt.

-Rosali ezerszer különb ember nálad! Ő legalább velem van, és figyel rám, nem úgy mint te. Te vagy olyan mint egy kurva, mert te több faszt fogtál mint kilincset! Sajnálom, hogy rád pazaroltam négy évet az életemből, de már mást szeretek, mással vagyok boldog, és most jobb ha lelépsz, mert véletlenül eljárhat az én  kezem is!

Szegénynek nem nevezhető Molly, meglepve nézet, rá.

-Igen Molly, jobb ha lelépsz, mert kiszedem a hajad, ha még tovább kell néznem a pofád.-gúnyosan néztem rá.

Könnyes szemmel trappolt el.

Eric reszketve ült le a kanapéra, és fogta meg a fejét. Én gyorsan fogtam egy vizet, kinyitottam, és leguggoltam elé.

-Tessék.-nyújtottam neki.

 -Köszi.

Nyugtatás képen, homlokon pusziltam, erre ő rám nézet, az ölébe húzott, és megcsókolt. Most picit követelőzőbb volt a csók, kezei a pólóm alá vándoroltak.

-Rosali, szólj Ericnek, hogy eltűnt a mikrofonja.-szólalt meg a fülemben lévő kis készülék.

 Felnyögtem, és elhúzódtam Eric-től.

Megnyomtam a kis gombot rajta, és beszélni kezdtem.

-Ki rakta le?-kimásztam az öléből.

-Én! Itt volt a nagy hangfalon, de már nincs. Se a táska, semmi.-hallottam, hogy Eddy kezd mérges lenni.

-Máris ott vagyok.-elvettem a kezem, megfordultam Eric karjaiban, mivel megölelt amikor fel álltam.

-Mi a gond?-kérdezte kíváncsian. Nyomot egy puszit a számra.

 -Eltűnt a mikrofonod.-sóhajtottam, kibontakoztam az öleléséből, és elindultam a színpadhoz.

  Eric csak pár perccel később ért oda. Eddy-vel mindent átnéztünk de sehol nem volt.

-Molly volt.-szólalt meg Eric.-Tudja, hogy saját koncerten csak azzal vagyok hajlandó fellépni, meg a másik mikivel.-bosszankodott.

-Ez az!-elrohantam, egészen az öltözőig, felkaptam a másik mikit, és visszarohantam.

-Duracell nyuszi!-nevetett Mike.

-Mindent hangoljatok erre a mikrofon helyet. Majd Dev-nek elmagyarázom, miért ilyen mikrofont kap.-nyomtam Eddy kezébe.

-Zseni vagy te lány.-örömel ment és kezdet neki a munkának.

-Tényleg az vagy. Molly, biztos arra számított, hogy miután elmegy, veled leszek elfoglalva, és kezdésig észre vészük a miki, hiányát. De jól megoldottad a helyzetet.-megölelt Eric.

-Köszi.-kuncogtam.

Tovább minden gördülékenyen ment, és hamarosan megérkezett Dev, Alex, meg az öcsém.

Bemutattam mindenkinek, majd kezdettét vette a koncert.

-Várj.-kaptam el Eric kezét-Sok sikert, és majd a maszkot, ahogy leveszed vigyázz a mikire.-hadartam.

-Köszi.-lehajolt, megcsókolt.

 Majd felment a szinpadra.

Amíg ment a koncert, én Dev-vel, voltam.

-Komolyan pofán törölted?-röhögött Dev.

 -Ja!-kuncogtam.

Épp elmeséltem neki, mi volt Molly-val.

-Kemény. De jól tetted. Nyugodt ember vagyok, de ő még engem is ki tudott hozni a sodromból. Egyszer majdnem én is adtam neki egy pofont, de inkább türtőztettem magam.

-Hát én meg nem.

Épp leültem volna amikor Eddy, megszólalt a fülemben.

-Meggie megsérült, máris gyere a színpadhoz.-amint meghallottam rohantam is a színpadhoz.

Meggie ott feküdt Eric előtt, a fejéből folyt a vér, és az orrából is.

-Úristem.-letérdeltem.

-Meggie megcsúszott és leesett az emelvényről.-mondta Eric.

-Nyugtasd meg a közönséget, én addig felébresztem.-fogtam meg a kezét.

 -Rendben.-felállt, és beszélni kezdet, én meg óvatosan felpofoztam Meggie-t.

-Meggie szívem, hallasz?-kérdeztem.

-Fejem...fáj.-nyöszörgött,

  Eric énekelni kezdet kíséret nélkül.

-Mindjárt jobban leszel. Ígérem.-nyugtattam.

-Megcsúsztam. Valami van a pódiumon.-nyögte ki.

-Mike, nézd meg a pódiumot.-utasítottam.

Bólintott, majd oda ment a pódiumhoz.

Hoztak jeget, és azt Meggie fejére raktam, letöröltem a vért, és óvatosan felültettem.

-Testápoló.-térdelt le mellém Mike, kezén meg ott fénylett a fehér testápoló.

-Rohadt szuka.-morogtam.-Vígyétek az öltözőbe, én is megyek.

 Bólintottak, majd Alex kézbe vette a lányt és lementek. Oda mentem Erichez.

-Pár perc szünet kéne.-súgtam neki.

-Nos, most tartunk 10 perc szüntetett, de jövünk vissza.

Én már majdnem leértem a színpadról, amikor Eric mellém ért. Majd tovább szaladva mentünk az öltözőbe.

13. fejezet.

Tíz tetszik után kövi :)


-Hány óra?-ijedten kapott a zsebéhez.
-Negyed kilenc.-jött a válasz Eliottól.
-Húsz perc múlva száll le a gépe.
-Bazd ki.-levágtam a szendvicset, amit a hűtőből halásztam ki, és kitoltam a két fiút.
Mivel Eliot teljes harci díszben volt, gondoltam, hogy nem hagyom itthon.


 Végül csak oda értünk a reptérre, és amíg én berohanta Dev-ért, a két fiú kint várt a kocsiban.
Pont akkor érkeztem meg, amikor kinyílt a kapu. Pár ember után megpillantottam Dev-et, és oda mentem hozzá.
-Szia, Eric asszisztense vagyok. Rosali.-nyújtotta a kezét.
-Szia. Devin vagyok, de csak Dev. -kedvesen mosolygott.
-A fiúk kint várnak, felvesszük a csomagodat, és mehetünk.-mosolyogtam.
-Csak ezek vannak nálam. Nem hoztam sok ruhát.-megemelte a két kézi poggyászt.
-Rendben, akkor segítek.-elvettem az egyiket, és az emberek közt szlalomozva mentünk ki a parkolóba. Eric két puszival üdvözölte, majd bemutatta az öcsémet, és beültünk a kocsiba.
Egész úton beszélgettek meg nevettek, majd meg evet a fene.
Nekem még egy puszit se adott, reggel.
Eliot is jól szórakozott, én meg a naptáramba bújva néztem a menetrendet.


-Szívem, először keressünk egy szállodát Devinnek, vagy főpróbára mennyünk?-szólalt meg Eric.
Először nem értettem, hogy kinek szólt a "Szívem" szó, majd kapcsoltam.
-Természetesen először elvisszük Devint egy szállodába, majd mehetünk a próbára. Biztos szeretne Dev piheni picit az út után.-mosolyogtam, de legszívesebben ugráltam volna örömömben, mert Szívemnek hívot.
-Ó nem szükséges.-rázta meg a fejét Dev.
-Dehogynem. Veszel egy fürdőt, meg pihensz kicsit, utána sokkal jobb lesz. És a koncert is könnyebben fog menni.-előre dőltem kicsit.
-Legyen főnök asszony.-nevetett.
Mondtam Ericnek, hogy melyik szállodába menjünk, és amíg én kértem egy szobát addig Eric és Dev leültek a váróban,
Eliot meg behozta a bőröndöket.
Kulccsal a kezembe mentem Ericékhez. 


-Jó fej csaj.-mondta Dev. 
-Igen az. És nagyon kedvelem. 
-Hát megértem. Sokkal jobb fej mint Molly volt, és bocsi, hogy őszinte vagyok, de ez az igazság. Emlékszel amikor itt voltam a klip miatt? Mi hisztit levágott mert nem vitted el egy manikűröshöz, hanem engem vittél el egy szállodába. Rosali, meg tök aranyos, és kedves amiért először rám gondolt. És igaza van, mert irtó fáradt vagyok. 
-Ezért is kedvelem.


 Meghatódtam ezektől a szavaktól, de mégsem bőgtem el magam.


 Éreztem, hogy valaki elránt és megáll velem, belém karol. 
-Vigyort nővérkém.-vágott egy hülye pofát.
Elröhögtem magam, mire ránk néztek és a két lépéssel ott álltunk a hátuknál, ők hozzánk fordultak. 
-A portás azt hitte a csajom vagy Dev.-röhögött Eliot. 
És megértettem. Ő is hallotta őket. 
-Ne már.-ő is fel nevetett. 
-De. Megkérdezte, hogy egy ágyas vagy két ágyas szobát kérünk-e, erre én meg, mondom, hogy a legnagyobb a legkényelmesebb francia ágyast kérjük. Olyan vörös lett mint Eric pulcsija.-de jól tudd füllenteni.
 Mind a négyen jót röhögtünk. Eric mellém állt, nyomot egy puszit a fejemre, és átkarolta a derekamat. 
-Na gyere te Casanova! Használjuk ki ezt az éjszakát.-röhögve karolta át Dev, Eliot derekát, és mentek a szobába. 
Mi is mentünk, és miután Eliot biztosított róla, hogy nem áll szándékában "megrontani" Devet, itt maradt vele, mi meg rohantunk a táncterembe, összekaptuk a bandát, és mentünk az arénába. 


Én ellenőriztem a kellékeket, majd rohantam a ruhákért. Miután meg volt minden, szét raktam a ruhákat, hogy melyik kié, majd mentem vízért, és Eric laptopjáért. 
Felpakolva mentem az öltözőbe, beállítottam a nettet, elő vettem a haj egyenesítőjét, meg a füles dobozkát amit a koncerteken hord, hogy hallja a zenét a rengeteg sikítozó rajongótól. Délután négyre mindennel végeztem, és lerogytam a kanapéra.
 Már megvolt a soundcheck meg a próba, üveg, és a maszk a helyén. 


Gondolkodtam, hogy csak nem felejtettem el e semmit, de minden a helyén volt. 
Puha ajkak érintették meg az ajkam. Kinyitottam a szemem, és Eric mosolygós arca nézet rám. 
-Végeztél?-kérdezte. 
-Aham. Devért mikor megyünk? 
-Alex már elment értük. Mondtam neki, hogy az öcséd is vele van. Olyat nézet. 
-Hát még senki nem találkozott vele. 
-Őt is szeretni fogják, mint téged. Amúgy, ma még nem is kaptam csókot. 
-Hát én se. De nem értem, merre kószálhat az én lovagom.-sóhajtottam színpadiasan. 
Eric kuncogva hajolt közelebb és megcsókolt. 
Én a kanapén ültem, ő előttem a lábaim közt térdelt. 
Kicsit lejjebb húzott, kezeit a derekamra csúsztatta, én pedig a hajába túrtam úgy csókoltam. 
Megnyalta az alsó ajkam, picit szét nyitottam a száma, és hagytam, hogy átengedje a nyelvét. 
Egyik kezét a tarkómra csúsztatta, másikat meg a hátamra, még közelebb húzva magához.
 Észre sem vettük, hogy kinyílt az ajtó. 
-Eric?-megszólalt számomra, egy ismeretlen hang. Eric eltávolodott, és meglepve nézet a hang tulajdonosára. 

12. fejezet.

Reggel van, és a plafont bámulom. A szobámban vagyok, biztos Eric hozott be tegnap este. De most mégis, máson jár az agyam. Deanen.
 Eszembe jutott az az egy hét amit a Maldív-szigeteken töltöttünk.

*************************************************

Apa egész úton a reptérre fele menet, Elioton rágta magát, de Eliot azt mondta, hogy ha talál még valamit az anyjáról csatlakozik, de nekem mondta, hogy nem fog, mert talált valamit az apjáról is, és utána szeretne járni. Amikor kiértünk a reptérre, még nagyban pötyögtem öcsinek, hogy a szigeten nem lesz hálózat, vigyázzon magára, és szeretem. Választ rögtön kaptam is.

"Rendben! Én is szeretlek, és majd írj! Vigyázz te is magadra. Puszi anyának." 

Mosolyogva mutattam meg anyának az üzenetet, anya pedig mosolyogva nyomot egy puszit a homlokomra.


A kocsi megállt, felvettem a napszemüvegem, és kiszálltunk a járműből. Megigazítottam a fehér ruhámat,  és meglepve néztem szét, mert nem a sajátunkon voltunk.

-Deané.-karolta át a vállam, apa.
-Látszott a kérdés az arcomon?-felnéztem apára.
-Bizony csillagom.-homlokomra kaptam egy puszit, majd elment anyának segíteni, a bőröndökkel.
Én tovább pötyögtem a telefonomon.
Felmentem Facebookra, meg twittere, és kiírtam, hogy nyaralni megyek, meg, válaszoltam, pár üzenetre. A paraszt, csajozósoknak nem válaszoltam.
-Na megérkezett Dean.-mondta apa, nekem meg szaporán kezdet verni a szívem.
A fekete luxus járgány megállt, és kiszáll Ő.
Minden vágyam tárgya.
 Mosolyogva közeledet hozzánk.

Fekete öltönye  tökéletesen paszolt a testéhez, fekete napszemüvegje pedig irtó jól állt neki.
-Hölgyeim, és Uram. Indulhat a pihenő járat.-mosolygott, és rámutatott a gépre.
-Már ránk fér a pihenés.-apa csatlakozott Dean-hez, és felszálltunk a gépre.


 Az út elég unalmasan kezdődött, de amikor apa, és anya elszundított, én pedig nagyban olvasta, és zenét hallgattam, Dean leült mellém.
Kivette a fülesem, és elraktam az I-podom.

-Mondta apád, hogy fognak menni búvárkodni. Te miért nem mész?-kíváncsian nézet rám.
-Nem szeretek búvárkodni. Inkább olvasok, vagy napozok.-vállat vontam mosolyogva.
-Az én kedvencem se, szóval ott leszek én szórakoztatónak.-vigyorgott.
-Hát melletted nem is lehetne unatkozni.-kuncogtam.
-És ezt miből gondolod? Lehet, hogy egy unalmas, vénember vagyok, aki naphosszat a papírjaiba van temetkezve.-magyarázta.
-Aki utálja a puccos bálokat, és helyette lányokat csábít el, az nem lehet unalmas vénember. Ez az én megfigyelésem.-majd nem elnevettem magam a nagy bölcsességemen, de mivel anyáék alszanak inkább kuncogásba folytattam a nevetésem.
-Remek megfigyelő vagy. De nem csak puccos bálokon tudok lányokat csábítani. Tudok én egy kis repülőn is vagy egy szigeten.-közel hajolt, és a fülembe súgta.
-Na erre kíváncsi vagyok.-incselkedtem vele.
-Tehetek egy próbát.-ravaszul csillogott a szeme.
Kíváncsian néztem rá.


Kezét fedetlen combomra simította, és lassan tolta a ruhám alá, egészen a csípőmig, majd cirógatni kezdte hol a hasam, hol az oldalam, vagy a bugyim szélét. Ezt mind csukott szemmel élveztem.
Megremegtem puha érintésétől, mentolos leheletét éreztem a számnál, és lassan elhaladt az arcomtól a nyakamra, amire apró csókokat nyomott.
Majdnem felnyögtem, de megmarkolta a csípőm, ezzel belém fojtotta azt.
Közelebb húzott magához és egy lágy csókot váltottunk. Én totálisan el voltam varázsolva tőle.
Önelégült vigyorral nézet rám.
 -Átmentem a próbán?
 -Jah.-nyögtem ki.
 -Amúgy mit olvasol?-úgy tett mintha nem történt volna semmi, de látszott a szemén, hogy élvezi a helyzetet. -Alkonyat. Új hold kötetét.-rendesen leültem az ülésben, megigazítottam a hajam és a ruhám.
-Hány könyved van itt?-érdeklődve nézet bele a táskámba.-Jézusom. Ebben még én is elférek.-az ölébe vette a táskám.
-Hát, neked máshol volna helyed.-hirtelen bukott ki belőlem. 
-Na nézd már.-nevetett fel. 
-Nálam van az egész Twilight Saga. Ők és a Harrys könyvek mindig velem utaznak. De szoktam mást is olvasni, kedvtől függ.-vállat vontam. 
Közel hajolt. 
-Témát terelsz.-súgta-Hát legyen, de nem felejtek.-beleharapott picit a nyakamba, megremegtem-Az első könyvet elkérem, ha nem baj. Úgy is hosszú az út.-elvette a Hajnalhasadás könyvet, de én elvettem, és a kezébe nyomtam az első könyvet. 
-Jó olvasást.-vigyorogtam rá. 
-Neked is.-mosolygott, majd visszament a helyére, felvette a szemüvegjét, rám villantott egy mosolyt, és olvasni kezdet. Az út így telt el, csendben olvasva. Hálát adtam az égnek, hogy nincs közel hozzám. 

********************************************************

-Jó reggelt.-mászott a képbe Eliot. 
Annyira elgondolkodtam, hogy nem hallotta, hogy bejött. 
-Neked is öcsi.-elmosolyodtam.
 -Itt van Eric. Azt mondta, hogy ma valami nagy próba lesz, meg a záró koncert vagy mi. 
-Basszus.-úgy pattantam ki az ágyból mint akit fenéken csíptek volna. 
Berohantam a fürdőbe, egy gyors zuhany után elvégeztem a legfontosabb dolgaimat.
Eliot beadott nekem egy cica nadrágot, egy ejtet vállú pólót, és egy fekete hosszú szárú convers torna cipőt. 


-Miért cica naci?-mentem ki és felhúztam egy zoknit, meg a cipőt. 
-Mert jól áll.-vigyorgott. 
-Keres egy sapit, megyek iszok egy kávét.-rohantam ki a konyhába. 
-Neked is jó reggelt asszony.-nevetett Eric a nappaliban. 
-'reggelt. Hamarabb is szólhattatok volna.-szóltam ki. 
Öntöttem egy bögrébe kávét, és kortyolgatni kezdtem. 
-Azért jöttem nyolcra. A próba tizenegykor lesz, és este hatkor a koncert.-megállt a pultnál, lazán neki dőlt, és karba font kézzel nézet rám. 
-Jó, de nekem még a díszletet is meg kell néznem. Meg az üveg falakat, és ott vannak a ruhák.-hadartam, és bemásztam a hűtőbe valami kaját nézni. 
-Ez igaz.-mondta. 
-Na ugye? Dev itt lesz, vagy megint marad a felvétel?-kérdeztem. 
Olyan ijedt fejet vágott, mintha eljött volna a harmadik világháború. 

11. fejezet.

-Tudom, hogy itthon vagy. Csak makacs vagy mint egy szamár. Az a fiú az öcsém, szóval nem lehetsz rá féltékeny. Tegnap éjjel érkezett, még engem is meglepett. De te, mint egy űzött vad elrohansz, ahelyett, hogy meghallgattál volna. Most én haza megyek, beszélek Eliottal, és még ma, vagy holnap elmegyünk. Szóval, szia. Vigyázz magadra Eric.-a végét már szinte suttogtam, és könnyeim útnak indultak.
 Sarkon fordultam, és lelifteztem. Kint szemetelni kezdet az eső. 
-Nem mehetsz el.-szólalt meg egy ismerős hang. 
Már épp befordultam volna a sarkon. 
-Miért?-nem fordultam meg. 
-Túlságosan kedvellek ahhoz, hogy elengedjelek.-éreztem, hogy közelebb lép. 
Kezével óvatosan maga felé fordított. 
-Kedvelsz?-kérdeztem. 
-Igen. 
-Megcsókolsz? 
-Nem. 
-De hisz kedvelsz. Egy csókot megérdemelnék. 
-Még nem jött el a pillanat. 
-Eric! Szarrá áztam, és fázok. Vagy megcsókolsz, vagy haza megyek az öcsémhez.-morogtam.
 Megrázta a fejét. 

Sarkon fordultam, és elindultam, de megfogta a karom, magához rántott, és megcsókolt. 
Beletúrtam a vizes hajába, és belesimultam az ölelésébe.
 Lágyan ízlelgette az ajkamat, majd nyelvét átengedve az enyémhez, érzéki csókba kezdtünk. Édes csókja feltüzelt, az egész testemet elöntötte a vágy. Pihegve váltak el ajkaink. 
-Megérte várni?-kérdezte. 
-Igen. És még romantikus is.-homlokomat az övének döntöttem. 
-Menjünk fel, mert megfázol.-elengedett, és visszamentünk hozzá. 
Rajta csak egy póló volt, meg egy melegítő nadrág. 


Adott egy törölközőt, egy pólót, meg egy bugyit. 
Furán néztem Ericre. 
-Még Molly vette, és itt maradt. Nem használta, mert csomagolásban volt még. 
-Rendben. 


Levettem a pulcsim, majd bementem a fürdőjébe, lezuhanyoztam, felöltöztem, és megkerestem Ericet. 
A konyhában volt és kakaót csinált épp.
 Hátulról megöleltem, és lábujjhegyre állva puszit nyomtam a nyakára. 
Egyik kezét a kezeimre simította. 
-Csináljak valami kaját? Szendvicset, vagy palacsintát?-kérdezte, mire megkordult a gyomrom. 
-Szendvicset.-nevettem fel. 
Megfordult, és egy puszit adott a számra. 
Készített jó pár szendvicset, én addig bekapcsoltam a tv-t, és épp Loreen ment. 
Loreen - Euphoria 

Amióta Eric a közelemben van, már imádom ezeket a zenéket. Csípőmet jobbra-balra mozgatva táncoltam, kezeimet felemeltem. Szemeim becsuktam, és csak hallgattam a dalt. Éreztem, hogy hozzám simul Eric, és énekelni kezdi a szöveget. Hangja, most is rabul ejt.

Why

Why can't this moment last forever more

Tonight

Tonight eternity's an open door

No

Don't ever stop doing the things you do

Don't go

In every breath I take I'm breathing you

Miért,

Miért nem tud ez a pillanat örökké tartani?

Ma éjjel,

Ma éjjel az örökkévalóság nyitott ajtó.

Nem,

Soha ne hagyd abba a dolgokat, miket teszel.

Ne menj,

Minden lélegzetemmel érted lélegzek.

Euphoria

Forever, 'til the end of time

From now on, only you and I

We're going u-u-u-u-u-u-up

Euphoria

An everlasting piece of art

A beating love within my heart

We're going u-u-u-u-u-u-up

Eufória,

Örökké, az idők végezetéig.

Mostantól, csak te és én.

Felemelkedünk.

Eufória,

A művészet egy örök darabja,

Lüktető szerelem szívemben,

Felemelkedünk.

We are here

We're all alone in our universe

We are free

Where everything's allowed and love comes first

Forever and ever together

We sail into infinity

We're higher and higher and higher

We're reaching for divinity

Itt vagyunk,

Mindannyian egyedül vagyunk az univerzumban.

Szabadok vagyunk,

Ott, hol mindent szabad, és a szerelem az első(legfontosabb)

Örökkön-örökké együtt,

Hajózunk a végtelenségbe,

Egyre magasabbra és magasabbra törünk,

Elérjük az isteni magasságot.

Euphoria

Forever, 'til the end of time

From now on, only you and I

We're going u-u-u-u-u-u-up

Euphoria

An everlasting piece of art

A beating love within my heart

We're going u-u-u-u-u-u-up

Eufória,

Örökké, az idők végezetéig.

Mostantól, csak te és én.

Felemelkedünk.

Eufória,

A művészet egy örök darabja,

Lüktető szerelem szívemben,

Felemelkedünk.

Forever

We sail into infinity

We're higher

We're reaching for divinity

Örökké,

Hajózunk a végtelenségbe,

Egyre magasabbra törünk,

Elérjük az isteni magasságot.

Euphoria

Euphoria

We're going u-u-u-u-u-u-up

Euphoria

An everlasting piece of art

A beating love within my heart

We're going u-u-u-u-u-u-up

Euphoria

Euphoria

We're going u-u-u-u-u-u-up

Eufória,

Eufória,

Felemelkedünk.

Eufória,

A művészet egy örök darabja,

Lüktető szerelem szívemben,

Felemelkedünk.

Eufória,

Eufória,

Felemelkedünk.

-Ez legyen a mi számunk! Ha bárhol meghalljuk, a másik jusson az eszébe.-mondta Eric. 
-Rendben.-lágyan megcsókoltam.

 Beletúrtam a nedves hajába, ő pedig felemelte a pólót, ami a combomig ért, és simogatni kezdte a hátam, csípőm, és az oldalam. 
Nagyon megkívántam, érezni akartam minden porcikáját, de még nem lett volna helyén, hogy lefeküdjünk egymással. 
-Gyere enni.-mosolygott a csók után.
Bementünk a konyhába és enni kezdtünk.  


-Miért nem mondtad, hogy van egy öcséd?-eltolta az üres tányérját. 
-Nem kérdezted.-vállat vontam. 
-Hasonlítotok. Kék szem, fekete haj. 
-Pedig csak mostoha tesóm. Még 6 éves koromban fogadták anyáék örökbe. 
-Óh. 
-Kérhetek egy nadrágot meg egy pulcsit? Haza szeretnék menni. Már rég nem találkoztunk, és... 
-Persze. Amúgy is bocsánatot kell tőle kérnem a reggeli dolog miatt. 


Bólintottam, ő felállt, és bement a szobájába, én meg felmosogattam. 
Kaptam egy cica nadrágot-mint kiderült ez is új volt, mert csomagolásban hozta-és egy piros pulcsit. 
Felöltöztem, majd belebújtam a vizes cipőmbe, és haza fuvarozott. 


Bent a lakásban ledobtam a kulcsaimat, ledobtam a cipőt, és szóltam az öcsémnek, hogy megjöttem. 
-Anyám. Jó a cuccosod. Elég vadak lehetettek békülés közben, hogy még a ruhádat is szét tépte.-kajánul vigyorgott. 
Nyakon húztam.
 -Szarnak áztam ész lény!-forgattam meg a szemem.
 -Én is ezt hazudnám!-röhögött. 
Eric is jót nevetett. 
-Eliot Cortez.-nyújtotta a kezét, én meg majd szív bajt kaptam a név miatt. 
-Eric Saade.-mosolyogva fogtak kezet.-Rosali mondta, hogy mostoha tesók vagytok. 
-Rosali, beszélhetnénk?-nézet rám. 
-Persze.-bólintottam. 
Berángatott a konyhába. 
-Rosali? Sose szeretted ezt a nevet.-halkan beszélt. 
-Álcának jó. És Sholt a vezetéknevem. Nem akarom, hogy megtudják, hogy ki vagyok.-szinte suttogtam.
-Rendben.-megölelt. 
Vissza mentünk a nappaliba. 

Leültem Eric mellé, ő pedig megfogta a kezem. Eric szórakozottan babrálta a hajam, közben az öcsémmel beszélgettek. De én annyira kimerültem, hogy Eric vállának dőlve elaludtam.

10. fejezet.

Több mint 57 tetszik-et kaptam :) Nagyon hálás nagyok értük :) Három tetszik után jön  a következő réz :)

Úgy vettettem magam az öcsém nyakába, mintha félnék, hogy csak egy illúzió.
-Eliot.-motyogtam.
16 éves, és ő a mindenem. Apáék még amikor öt éves voltam örökbe fogadták, de tizennégy évesen lelépet. De velem mindig tartotta a kapcsolatot.
Kék szemei boldogan csillogtak ahogy elengedtem.
-Boldog születésnapot drága nővérkém.-mosolya szinte bearanyozza a világot.
Csak akkor mosolyog így, ha velem van.
-Istenem.-elsírtam magam, és újra megöleltem.
-Ssss! Ne sírj kérlek.-szorosan magához ölelt.
 -Annyira nagyon hiányoztál!-belemarkoltam a bőr dzsekijébe.
-Te is nekem. De...tudod, hogy nem jöttem ki apával.-éreztem, hogy elfintorodik.
-Hallottad, hogy...-elcsuklott a hangom.
-Igen. Dean egy rohadék.-morogta.
-Gyere be. Mesélj el mindent, hogy mi történt veled.-fel kapta a hátizsákját, és az utazótáskáját, majd követett.
 -Készítsek valami kaját?-néztem rá.
-Azt megköszönném.-mosolygott.
-Máris.
Neki álltam szendvicset csinálni, addig ő levette a dzsekijét, meg az ingét.
-Megizmosodtál. Már nem vagy az a nyápic.-vigyorogva néztem rá.
-Hát, néha kondiztam. Meg azért volt pár csaj akin megkellet dolgozni.-ördögien vigyorgott.
-Fúj! A részletekre nem vagyok kíváncsi.-nevettem.
Leraktam elé a tányér szendvicset.
-Gondoltam. Köszike.-neki esett az ételnek.
 -Egészségedre.


-És megtudtál valamit a biológiai szüleidről?-kérdeztem.
 Már ő is és én is lezuhanyoztunk, én épp a vizes hajam fésültem ki, ő pedig már a paplanom alatt feküdt, a kedvenc elnyúlt pólójában, és boxerben.
 Leraktam a fésűt, majd bebújtam mellé.
Megöleltem a derekát, fejemet a mellkasára hajtottam.
 -Anyám, miután megszült, Francia országba szökött, és drogos lett, vagy folytatta, fogalmam sincs. És kb amikor négy lehettem túladagolta magát, és meghalt. Apám meg. Tavaly nyírta ki magát egy motor versenyen.-sóhajtott.
-Részvétem.
-Tudod, jobb ez így. Nekem jobb volt veletek. Lehet, hogy már én se lennék, ha anyámmal vagy apámmal maradok. Így meg, van egy csodás nővérem, és voltak szüleim. Veletek voltam és vagyok boldog.-nyomot egy puszit a fejemre. 
-Nekem meg van egy csodás öcsém. Boldog vagyok, hogy újra velem vagy.


 -Voltam otthon.-szólalt meg úgy félóra múlva. 
-És?-féltem a választól. 
-Dean totál be van kattanva. Téged kerestet. Annyira hiányzol neki, hogy már vagy kilenc magán nyomozót felfogadott.-elfintorogott.
Felsóhajtottam. 
-Csak azért keress, mert fél, hogy beköpöm őt a zsaruknak. 
-Meglehet. De szerintem nem játszotta meg magát amikor találkoztam vele. Az arca elgyötört, és nem alhat valami sokat. 
-Te amúgy, hogy találtál meg? 
-Már egy ideje Európában voltam, és egy francia lapban írták, hogy annak az Eric Saade gyereknek új asszisztense van vagy mi, és azonnal felismertelek, még ha fekete is a hajad. A szemed és a mosolyod ugyanolyan. Utána néztem a csávónak, és miután megérkeztem, jártam az utcákat, és két napja, láttalak, hogy egy rakás csomaggal mész valahova. Követtelek, közben figyeltem is, hogy nem-e vannak a nyomomban, vagy téged nem-e követnek-e. De minden nyugis volt. Így most itt vagyok. 
-Remélem Dean nem talál meg. Nem akarok megint abban a bazi nagy házban raboskodni. 
-Nem is engedném. Ketten lelépnénk. 
-De jó, hogy vagy nekem.-motyogtam álmosan. 
Megölelt, szép álmokat kívánt és aludtunk is. 


Reggel kialudva keltem. Szememet dörzsölve ültem az ágyon, és vártam, hogy Eliot végezzen a fürdőben. 
-Szép jó reggelt.-szólalt meg valaki a szobám ajtajában. Meglepve pislogtam az illetőre.
-Neked is Eric.-rámosolyogtam. 
-Hoztam reggelit meg kávét. És mit szólnál, ha ma egész nap csavarognánk?-mosolygott. 
-Öhm...-beletúrtam a hajamba. Most hagyjam itthon az öcsémet?
-Nyúzottnak tűnsz. Valami baj van?-aggódva nézet rám. 
És ugye az életben mindig van valami fordulat, hát most se maradhat le.


Eliot egy szál kendőben, vizesen lépet ki a fürdőből. 
-Csajszi, kéne a hajszárítód.-törölgette a haját. 
Ijedten néztem hol Ericre, hol Eliotra. 
Majd Eliot levette a kendőt a fejéről, és meglepve nézet Ericre.
 -Sejtem miért vagy nyúzott. Biztos mozgalmas estéd volt.-levágta a földre a kis csomagokat, majd mérgesen eltrappolt.
 -Eric várj.-szaladtam utána. 
-Nem. Azt hittem, hogy te más vagy. De tévedtem. 
-Megmagyarázom.-elkaptam a karját, de kirántotta, és rám csapta az ajtót. 
-Hát ez oszt egy fafejű.-szólalt meg Eliot.
 -Jah. Nem hagyja, hogy megmagyarázzam neki a helyzetet.-sóhajtottam. 
-Mehetsz a fürdőbe. Majd menj beszélj vele. Látszik rajta, hogy szerelmes beléd.-vigyorgott. 
-Én meg látom, hogy hülye vagy.-megforgattam a szemem, majd bementem a szobámba, kirángattam pár ruhát, és berohantam a fürdőbe. 
Elvégeztem a reggeli dolgaimat, felöltöztem, kifésültem a hajam, felfogtam egy lófarokba, kihúztam a szemem, meg a pilláimat dúsította a spirállal, felkaptam egy cipőt, puszit nyomtam Eliot arcára, és a telefonomat, és a kulcsokat magamhoz véve, mentem megkeresni Ericet.


 Reggelizni sincs kedvem.
 Egész nap hívogattam, de kinyomta, és utána már nem volt elérhető.
 Se a parkban-ahol lógni szoktak Alexékkel-, se stúdióban nem volt, de még a táncteremben se. 
Már csak a lakása maradt, és mivel reggel nem állt a mélygarázsban a kocsija, nem lehetett otthon.
Mike-nál is voltam, de ott se volt. 
Elmentem hát hozzá. Megkérdeztem a portást, hogy hazajött-e már, de azt mondta, nem mondhatja meg. Szóval haza jött. Fel lifteztem, és bekopogtam, de nem kaptam választ. Biztos vagyok benne, hogy ott volt az ajtónál. Látszott az árnyéka az ajtó alatti kis résen kiszűrődő fényen. 

9. fejezet.

Meglepve vettem ki a bőr és ezüst bigyót.
-Köszönöm.-mosolyogva néztem rá.
-Szívesen. És ne nagyon terrorizáld Mike-ot, amiért elmondta, hogy megtetszett.-rákapcsolta a csuklómra.
-Rendben.-bólintottam egyet.-Hozok valami piát.-beszaladtam a konyhába, és kinyitottam egy pezsgőt.


 Még tegnap vetettem, mert Mike mondta, hogy jól jön ha van otthon.
Beszélgetünk és közben elfogyasztottuk a pezsgőt.


A kanapén ültünk és egymást néztük.
-Még mindig nem fogsz megcsókolni?-közelebb hajoltam, nyelt egyet, és tovább fixírozta a szám.
-Nem. De én most megyek. Holnap a próbateremben leszünk, majd ott találkozunk.-felállt, és lassan eltűnt. 


Sóhajtva nyúltam el a kanapén, és becsuktam a szemem.
 Miért kínoz? 
Még egyszer sóhajtottam egyet, és valami puhát éreztem az ajkamon. 
-Csak egy jó éjt puszi.-suttogta az ajkaimba. 
-A frászt hoztad rám.-motyogtam. 
-Tudom.-kuncogva húzódót el.
 -Bolond vagy.-néztem rá. 
-Tudom. Jó éjt.-homlokomra kaptam egy puszit, és lelépet. 
Bebattyogtam a szobámba, és elterültem az ágyon, már aludtam is.


 Reggel, frissen és üdén léptem be a táncterem ajtaján.
 Sehol senki. 
Korán jöttem, hoztam kávét, meg sütit nekik. 
Bekapcsoltam a lejátszót, és felnevettem amikor Timati és Timbaland száma felcsendült. 



Ledobtam a pulcsim, meg a cipőm, és először csak a csípőm mozgattam, becsuktam a szemem, és táncolni kezdtem. 
Minden porcikám a ritmusra mozdult.


 Mindig is imádtam táncolni, de nem jártam órákra. 
Inkább kint táncoltam a Street-esekkel. 


A szám vége lett, és Eric Sleeples száma következett. 
Mivel az egész koreográfiát tudtam már a harmadik koncert után, így könnyű dolgom volt. 


Mosolyogva, csukott szemmel táncoltam végig a számot. 
A végén kifulladva megpördültem, és egy laza mozdulattal kikapcsoltam a lejátszót.
 Megijedtem amikor megláttam a srácokat, hogy tátott szájjal néztek. 


-Sziasztok.-vigyorogtam. 
-Te tudsz táncolni?-nyögte ki Eric. 
-Nem.-vágtam rá. 
-Hát kis anyám nem úgy látszott.-nézet Alex, mint Rozi a moziban. 
-Jó na. Igen, táncoltam, és régen Streetes voltam.-mindenkinek adtam kávét meg sütit. 
-Jó tudni.-Eric hátulról megölelt, és megpuszilta a nyakam, mire mindenki huhogni kezdet. 
-Kell valakinek még valami?-kérdeztem. 
Eric tovább terrorizálta a nyakam. 
-Nem. De mehetnétek szobára.-röhögött Meggie. 
-Szerintem meg Ericnek kéne egy hideg zuhany.-bele könyököltem a gyomrába. 
-Ahh, ezt miért kellett?-elengedett, és morcosan nézet. 
-Mert kanos vagy.-rámutattam a "lényegre", mire vörös fejjel leült, és enni kezdte a sütijét. 
Jót kuncogtam rajta. A többiek meg csak szívattak. egész nap.


A próba jól ment, még engem is berángattak, majd elmentünk kajálni, de egész végig éreztem, hogy figyelnek. Kezdek paranoiás lenni. Otthon lezuhanyoztam, és leültem tévézni.
Kicsit elszunyókálhattam mert kopogásra keltem. Lemásztam a kanapéról, és ajtót nyitottam. Amint megláttam, hogy ki az, ledermedtem. Hogy kerül ide?

8.fejezet.

Bocsánat, hogy csak most van rész, de most értem haza. A haverjaim, szó szerint elrángattak sétálni :/
 Nagyon szépen köszönöm, a tizenkét tetsziket az előző fejihez :) Hamarosan jön a kövi rész addig is jó olvasást :)

Egész nap olyan voltam mint egy mosott rongy.
Totál szét voltam esve, nem csak a tegnap esti Eric-es dolog miatt, de még az emlékeim miatt is.
És nem utolsó sorba, fáradt voltam, meg fájt a fejem, a tegnapi két üveg bor miatt is.
Tök szívás, de nem bírom az alkoholt.
Fáradtan csoszogtam a konyhába, Eric már nem volt itt, de legalább beágyazott maga után.
Amúgy meg, nagyon kiakasztott ezzel a "Megfoglak csókolni, de amikor a legkevésbé várod" dumával.
Mit gondolt? Hogy majd minden percben várni fogom a csókját? Na azt lesheti.
Egy jó nagy adag kávé után, lezuhanyoztam, fogat mostam felöltöztem, és elmentem megnézni Mike-ot.
Hát nem volt valami fényes állapotban.
Az orra piros, hangja alig volt, és úgy járt-kelt a lakásában mint egy zombi a réten. Na már én is humoromnál vagyok.
 -Szükséged van valamire?-bementem utána a konyhába.
-Igen.-köhögött egyet-Üres a hűtő, és nincs annyi erőm, hogy elmenjek bevásárolni.-leült az egyik székre.
-Rendben. Gyorsan leugrok a boltba, te addig feküdj le, és pihenj, mert úgy érzem megint lázas vagy.-ajkaimat a homlokára nyomtam, és tényleg tűz forró volt.
Bólintott egyet, majd lassan felállt, és elbattyogott a szobájába. Hívtam Ericet is, hogy szüksége lenne-e valamire, de nem vette fel.


Elmentem hát bevásárolni, majd miután végeztem, és elraktam mindent, kicsit rendet raktam.
Főztem húslevest. Majd bevittem neki egy tányérral.
-Egyél, mert nagyon legyengülsz.
-De nem vagyok éhes.-motyogta.
 -Pedig enned kell, mert nem fogsz meggyógyulni. És ha betegen itt nyomod az ágyat, nem gitározhatsz, és nem szedhetsz fel csajokat.-magyaráztam.
-Jó jó.-feljebb tolta magát, leraktam elé a kis asztal féleséget, és rá a tálcát rajta a levest és a teát.
-Jó étvágyat. Amúgy van még lázad?-közelebb hajoltam és ajkaimat a homlokához érintettem.
Már nem volt magas láza.
-Látom nélkülem is jól meg vagytok.-szólalt meg valaki, pontosabban Eric az ajtóban. 
Majd mérgesen eltrappolt. 
-Ennek meg mi baja van?-néztem Mike-ra.
 -Féltékeny. Azt hiszi, hogy megcsókoltál.-motyogta. 
-Bassza meg.-felpattantam és Eric után rohantam. 
Már épp beült az autójába, indított, de a kocsi elé álltam. 
-Tűnj onnan.-kiabálta. 
-Nem.-morcosan karba fontam kezeimet. 
-Tűnj onnan, vagy elütlek.-csapott mérgesen a kormányra. 
-Nem. Most azonnal kipaterolod magad abból a rohadt járgányból, vagy esküszöm, hogy beverem a képed!-ordítottam el magam és rá csaptam a motorháztetőre. 
Nagyon meglepetten nézet rám, és kiszállt. 
Még soha nem hallott kiabálni, vagy hisztizni. 
-Mi az isten bajod van?-förmedt rám. 
-Te vagy a bajom.-fortyantam fel.-Nem csináltunk semmit. 
-És ezt higgyem is el?-dacosan nézet le rám. 
Mivel magasabb nálam, mindig törpének érzem magam mellette.
 -Megnéztem, hogy lázas-e, és mivel az ember az ajkaival érzi jobban a meleget, ez esetben a lázat, ezért voltam hozzá olyan közel. De tudod mit? Nem fogok neked magyarázkodni.-meglepve pislogott rám, én visszamentem Mike lakásába, elvettem a pulcsim meg a többi dolgom, és haza indultam. 


Két hete, nem beszélünk egymással. 
Mike jobban van, már volt két koncertjük, de én egyiken se voltam. Na meg az azelőttieken se. 
Kerültem Ericet, igaz, hogy feltűnően, de nem érdekelt.
 Minden koncert előtt elrendeztem mindent, majd beszéltem a rendezvény szervezőkkel, és leléptem. 
Ő többször is hívott, de nem vettem fel neki.
Mike-on vagy Saran keresztül üzengetett nekem, vagy eljött, de rácsaptam az ajtót. 
Tudom, hogy nem szép dolog, de ő kezdte a puffogásával. 
Most is haza tartok tőle, ő a stúdióban van, én meg bevásároltam neki a konyhára. 


Fáradtan rúgtam le a cipőm, és mentem a kanapéhoz. Egész nap jártam, meg a fellépő ruhákért szaladgáltam. 
Káosz a mai napom. 


Már majdnem elaludtam, amikor kopogtak. Feltápászkodtam, és mentem ajtót nyitni. 
Először valami vöröset láttam, majd egy bánatos pofit. 
A vörös valami, egy hatalmas csokor vörös rózsa volt, és a bánatos pofi pedig Eric volt.
 -Rám ne csapd megint az ajtót.-szólalt meg. 
-Mit akarsz?-kérdeztem fáradtan.
 -Boldog születésnapot.-nyújtotta a rózsákat. 
Meglepve pislogtam rá. Majd megvilágosodtam.
 -Mike.-morogtam. 
-Nem, Eric.-viccelőzőt.-Amúgy, igen ő árulta el.-villantott egy ezer wattos vigyort. 
Mehetne Colget reklámnak. 
-Megölöm. Az egy dolog, hogy kicsikizte belőlem a dátumot, de, hogy még ki is kotyogta, amikor megeskettem rá, hogy titok, kicsit nagyon leszidom.-morogva mentem be a nappaliba. 
Eric követett. Berakta két vázába a virágot. 
-Öhm, kéne rájuk víz.-motyogta. 
-Hozok.-felálltam és hoztam vizet a gyönyörű virágokra. 
-Én...sajnálom, hogy olyan voltam, csak, tudod, előtte este együtt voltunk, és beszélgettünk, de amikor láttam, hogy milyen közel vagytok egymáshoz, én... 
-Féltékeny lettél.-bólintottam. 
-Hát, ja.-lehajtotta a fejét. 
-Jaj, ne légy már kisfiú.-öleltem meg. 
Éreztem valami keményet az ágyékánál. 
-Kérlek mond, hogy rám izgultál, és nem ajándékot hoztál.-néztem rá, kicsit eltávolodva. 
Kezei a derekamon pihentek. 
Felnevetett. 
-Ha rád izgultam volna, már rég alattam lennél. És amúgy is, nem ilyen kicsi lenne.-vigyorgott.
 -Na akkor lássuk azt a valamit.-sóhajtottam egyet, és elengedtem.
 Kuncogott egy jót, és kivette a dobozkát. Egy karkötő volt benne. Az amit még három napja néztem ki magamnak. Mike-kal! Az áruló!