Itt is a rész remélem tetszik :) És ha összegyűl holnapra 6 tetszik, akkor két résszel jövök :) De ha még ma, akkor ma is jön még egy :) Jó olvasást :)
Apa segített nekem felrakni a maszkot, majd amikor leparkolt a kocsi, kiszálltunk, és apába karolva mentünk be. Szebbnél szebb ruhák, és maszkot találhatunk itt amik mellett én inkább olyan vagyok mint egy kék pici hangya. És mint szokott lenni, minden harmadik lépés után megkellet állnunk köszöni.
-Áá nézd, ott van Dean.-a név hallatán hevesen kezdet verni a szívem, hát még akkor amikor odaértünk hozzá.
-Oliver.-kezet fogtak apával-Bella.-kezet csókolt, mint egy lovag.
Szemeit végig vezette a dekoltázsomon, ahogy lehajolt.
Majd apa és ő beszélgetni kezdtek, de magamon éreztem a pillantását.
Fekete frakkja és piros inge nagyon passzol az arany színű maszkjához. Zöldes barna szeme még így maszkon keresztül is vidáman csillogott, mosolya ellenállhatatlan, fekete haja itt-ott cirógatta az arcát. Nem tudom, hogy engem miért foglalkoztat annyira pont ő, amikor vannak más pasik is, de ő valamiért nem gyereknek néz, hanem nőnek.
-Igaz Bella?-hallottam meg bársonyos hangját.
.jpg)
-Tessék? Elnézést de nem figyeltem.-hol apára, hol rá néztem.-Dean-nel épp azt beszéltük, hogy a jövőhéten a valamelyik szigetre kéne menni, piheni, és kérdezte, hogy ő is jöhet-e? Ja, és, hogy milyen jó lenne ha négyesben mennénk.-hadarta apa.
Kicsit gondolkodó fejet vágtam, de legszívesebben, rá rávágtam volna, hogy igen, de az túl heves lett volna.
-Szerintem jó ötlet. Úgysincs jobb dolgom, meg ugye nyári szünet van.-vállat vontam.
-Remek. Akkor már csak találni kell egy jó helyet.-mosolygott Dean.
-Apa, megyek keresek valami kaját, mert éhes vagyok.-súgtam apának.
-Rendben. Vigyázz magadra, és gyere vissza.
-Rendben.-kaptam egy arc puszit, és elmentem keresni valami kajának nevezhető ételt keresni.
Találtam is, pár kis szendvicset és el is fogyasztottam párat.
Majd kimentem a kertbe sétálni. Leültem egy szökőkúttal szembe lévő padra, és néztem a vizet.
Még az a két béka is érdekesebb, mint a bent lévő emberek. Mindnek csak egy témája van, a pénz.
Apa akármilyen gazdag, sose volt az a dicsekvő fajta.
Ő egyszerű ember, még ha sok pénze is van. De foglalkozik velünk, és igyekszik minél többször a kedvünkbe járni.
-Nagyon el gondolkoztál!-szólalt meg egy ismerős hang.
-Eléggé, ha nem hallottam, hogy jössz.-hátra néztem.
Leült keresztbe a padon, és levette a maszkját.
El is felejtkeztem a maszkomról, még mindig az arcomon volt.
-Utálom az ilyen bálokat.-egy aranyos fintor jelent meg az arcán.
Kuncogva nyúltam hátra a selyem szalaghoz, de megfogta a kezem.
-Segítek.-előrébb dőlt, megemelte a hajam, kikötötte én pedig levettem a maszkot.
Keze, lágyan végig siklott a nyakamon, testem szinte forrt.
-Ki ötlete volt a nyaralás?-nyögtem ki.
-Az enyém.
-És úti cél mi lenne?-kíváncsian fordultam felé.
-Még csak a Kanári-szigetekről folyt a vita, de lehet változik a terv.-vállat vont.
-Te melyikre voksolnál?
-Természetesen egy kis görög városkára, ahol csend van, és nyugalom. Apád meg amúgy is csendes tipús, nem csacsog feleslegesen, így a városka jobb lenne, mint a nyűzsgő sziget.
-Szerintem könnyen meg tudnám fűzni apát.-egy ördögi vigyort varázsoltam az arcomra.
-Ja, és közel legyen a part, hogy lehesen sétálni a homokban naplementekor.-felnevetett.
-Igen is kapitány.-szalutáltam nevetve.
-Ma kivételesen gyünyörű vagy.-mosolygot.
-Köszönöm.-elpirultam.
-Jól áll ez a kék ruha, kiemeli a vonalaidat.-szemtelenül végig mért.
-Jaj.-nevettem fel-Remélem tetszik amit látsz.-vigyorogva néztem vele farkasszemet.
-El se tudod képzelni, hogy mennyire.-komoly arccal mondta.
Lehervadt a vigyorom.
Óvatosan megfogta a kezem, és felállt. Meghajolt, kezet csókolt, majd megszólalt:
-Felkérhetem a hölgyet, egy táncra?
-Természetesen úram.-felálltam, és pukedliztem egyet.
Lágyan a derekamra csusztatta az egyik kezét, a másikat pedig picit kitartva megfogta az enyémet, és ringatózni kezdtünk a halk zenére.
Leheletét éreztem a nyakamon.
-Hiába vagy fiatalab nálam, teljesen elvagyok varázsolva a közeledben.-suttogta.
Elakadt a lélegzetem. A derekamon lévő keze, közelebb vonta magához. Telt ajka épp, hogy csak megcirógatta a nyakam, de én majd' elolvadtam.
-Volt már barátod?-kérdezte, és a szemembe nézet. Megráztam a fejem.
-Nem, még nem. De ha a Harry Pottert, és Edward Cullent nézük, akkor igen.-kuncogtam.
-Komolyan mondom, hogy egyszer megnézem ezeket a filmeket.-jót nevetett, feltartotta a kezét az enyémmel, és megpörditett. Nevetve húzott visza magához.
-A film nem olyan részletes mint a könyv.-mosolyogtam.
-Majd kölcsön kérem őket.-mosolygott.
-Rendben.-bólintotta. Egymás szemébe nézve táncoltunk a halk zenére.
-Ha most megcsókollak, ugye nem vágsz pofon?-kérdezte játékosan.
-Nem.-eszem ágában sincs őt elutasítani.
Elengedte a kezem és az arcomra simitotta, én úgy simultam a kezéhez mint egy kismacska, és becsuktam a szemem.
Először csak lágyan hozzá érintette ajkait az enyémhez, majd ajkai elnyiltak, az enyémek mint valami mágnes követték az övét.
Először csak kóstolgatta ajkaim, majd nyelve átfurakodot az enyémhez és rendesen megcsókolt. Megremegtem, de ő még erősebben tartotta a derekamat, és a másik kezét a tarkómra simitotta. Az én kezeim a karján pihentek. Gyomrombam ezer pillangó ébredt fel. Csókunk nem volt se heves, se követelőző. Tökéletes volt. Pihegve válltak el ajkaink, de nem engedett el, még jó sokáig ölelt a karja, és néha lopot egy puszit.
Ez az emlék, amig élek bennem fog élni. Legördültek a könnyeim. Mégmindig szeretem, de ne vagyok a rabszolgája. Nem maradhattam vele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése