5.fejezet.

Először nem tudtunk dönteni, hogy mit készítsünk, de végül maradtunk a sajtos makaróninál.
  Eric  vállalta a sajt reszelését, én meg bemelegítettem a sütőt, és odatettem forrni a vizet.
-Nem lenne baj, ha lezuhanyoznék itt? És persze birtokba venném a kanapédat is. Nincs kedvem haza kocsizni.-húzta el a száját.
Elmosolyodtam, mert nagyon aranyos volt.
-Természetesen nem baj! Nyugodtan maradhatsz.
Mosolyogva szalad el, majd pár perc múlva, egy laza mozdulattal ledobta a kulcsát, a kis komódra, lerúgta a cipőjét, és eltűnt a hátizsákjával a fürdőben. Mosolyogva csóváltam meg a feje.
 Én addig leszűrtem a tésztát, amit időközben már beleraktam a bugyogó forró vízbe, majd, beleforgattam a sajtos szószba, ízesítettem, és beleraktam a tepsibe, rászórtam a sajtot, mehet a sütőbe.
 Amíg megolvad a sajt, addig megágyazok a kanapén.
 Mivel szét lehet húzni a kanapét, kényelmesen elfér. Hoztam lepedőt ki a szobámból, meg párnát, és takarót. Miután megágyaztam, megnéztem a vacsit.
 Hát éjfél lévén, ez már nem is vacsi, max megkéset vacsi.
Kiraktam két tányért, poharat, és villát. Kiválasztottam egy üveg bort, és kinyitottam.
-Már csak a gyertya hiányzik.-szólalt meg Eric.
-Nem vagyok a gyertyafényes vacsik híve.-vállat vontam.
-Pedig néha jól jön egy kis romantika.-mosolygott.
Csak egy melegítő nadrág van rajta, felső teste fedetlen.
Nagy erőfeszítésembe kerül, hogy csukva maradjon a szám. 
Leült, raktam ki a makaróniból, és én is leültem. 
Csendben elfogyasztottunk mindent, pár pohár borral persze, utána elmentem zuhanyozni, miután végeztem, fogat mostam, felvettem egy pólót, meg egy bugyit, amikor kimentem Eric megfogta a kezem, elhúzott a kanapéig, a kezembe nyomot egy poharat, majd tele töltötte borral. 
Leült velem szembe. 
-Hány éves voltál amikor először csókolóztál?-vigyorogva nézet rám. 
-15.-felnevettem-Na és te?-bele ittam a borba. 
-14. Az egyik csaj a suliban csak lekapott.-nevetett. 
-Az enyém nem ilyen volt. Az enyém igazi szerelmes csók volt.-elpirultam.
-Biztos emlékezetes. 
-Az. Nem tudom te, hogy vagy vele, de én hiszek a szerelemben. És így voltam Dean-nel is. Hiába volt idősebb, engem teljesen levett a lábamról. Kedves, aranyos, és sármos volt. Mindig azt mondta, hogy nagyon szép vagyok a koromhoz képest, majd egy bálon, amire még a szüleimmel mentem, kint az udvaron magam ücsörögtem, amikor ő leült mellém, levette a maszkját, és beszélgetni kezdtünk, majd felkért táncolni, és a szám végén megcsókolt.-legördült egy könny az arcomon.-Rá két hónapra már titokban udvarolt, és mielőtt betöltöttem a 17. évemet a szüleim meghaltak, egy autóbalesetben. Árvaházba kerültem, de megszöktem, és egész eddig jutottam el.-most már nem egy könny gördült le az arcomról. Akárhányszor a szemem elé tárul az az este, amikor arra mentem haza, hogy két gorilla és Dean távozik tőlünk, és amikor bementem a házunkba apáék már vérben úszva feküdtek az ebédlőben. Tudtam jól, hogy ő ölte meg a szüleim, de én mégis szívből szerettem még most is. És az, hogy azt kell hazudnom, hogy árvaházba kerültem, holott, Ő tartott fogva maga mellett, egy hatalmas villában, nagy fájdalmat okoz.
-Részvétem a szüleid miatt.-letörölte a könnyeimet. 
-Köszönöm.-kedvesen rámosolyogtam. 
-Hány éves Dean?-kérdezte meg. 
-Sok.-válaszoltam. 
-Na. Ez nem válasz!-játékosan megfenyegetett a mutató ujjával. 
-34.-motyogtam. Akkorára tágultak ki a szemei mintha egy golf labda lenne.
-Húh, jó öreg.-nyögte ki. 
-Nem is öreg.-röhögtem el magam. 
Felhúzta a szemöldökét, és egy fél mosoly jelent meg az arcán.
 -Na jó, talán mégis az.-néztem rá komolyan, mire ő kezdet röhögni. 
-Ezek szerint én már nem jöhetek szóba, mert te az öregekre buksz.-mosolygott.
 Meglepet, de nagyon. 
-Nem az öregekre bukok, csak egyszerűen ő ilyen hatással volt rám.-lehajtottam a fejem. 
-Szóval nekem lenne esélyem nálad?-az állam alá nyúlt, óvatosan felemelte a fejem. 
Elpirultam.
 Csak néztem azokat a fekete szemeket, majd a szemem egy pillanatra az ajkaira téved. 
-Talán.-újra a szemébe néztem, és elmosolyodtam. 
-Csak talán? Na jó, ez is több mint a semmi, se igen, se nem. A talán az jó válasz.-bólogatott, majd előre dőlt, és pont összeért az orrunk. 
-Eric.-nyögtem ki meglepetten. 
-Megfoglak megcsókolni, de amikor a legkevésbé várod. Most nem, bármennyire kivánom.-mormolta, majd egy apró puszit nyomot a számra.
 Azt hittem menten dobok egy hátast. 
-Szép álmokat.-mosolyogva húzódott el.
-Neked is.-motyogtam, majd lemásztam a fekvő helyéről és bementem az én szobámba. 
Lefeküdtem, és oldalra fordultam. 
Nem tudom miért, de most valahogy más érzés kerített hatalmába. 
Olyan, mint amilyet akkor éreztem amikor Dean kezei lágyan hozzám értek, és leszedi rólam a ruhákat. 
Igen, ez a vágy, ez az amit érzek most. 
Vágyat, hogy megérintsem Eric-et. 
De nem tettem semmit, inkább magamra erőszakoltam az alvást.