26.fejezet

Köszönöm Zsuzsinak  a díjat :):) sajnálom, hogy nem küldöm tovább :( 
Nem magyarázkodok, amiért nem volt rész, de egész héten el voltam foglalva :/

Mosolyogva jött elém, s fogta meg a kezem. Elvezetett az asztalhoz és leültetett.
-Emlékszel még a Maldív-szigeteken töltött napokra?-ment a pulthoz, elvett két tányért, lerakta elém, és maga elé, és leült.
-Hogyne emlékeznék.-nevettem fel.
-Emlékszer arra az estére, amikor lent a parton beszélgettünk? Megkérdezted, hogy miért nincs még feleségem.
-Azt válaszoltad, még nincs meg az a személy, akit szeretsz annyira, hogy megkérd a kezét.-bólogattam, közben tömtem magamba a spagettit. Nagyon éhes voltam.
-Így van.-bólintott-Nagyon boldog voltam, nem volt semmi gondom, csak veled foglalkozhattam, mert valljuk be, itt nem mindig volt alkalmunk együtt lenni.
-Pedig már a bál előtt csaptad a szelet nekem.-kuncogtam.
-Ne hányd a szememre, hogy már akkor udvaroltam neked. Mert olyan gyönyörű vagy, hogy nem lehet neked ellenállni. Nem mellesleg, már akkor beléd zúgtam.-vigyorgott mint a vadalma.
-Te, amúgy szégyellhetnéd magad, mert elcsábítottál egy 15 éves lányt.-rányújtottam a nyelvem.
Nevetve rázta meg a fejét.
-Leharapom.-fenyegetett játékosan.
-Gyere kapj el.-nevetve pattantam fel és mentem elbújni.
Már végeztünk a kajával. Nagyon finom volt. Biztos, hogy ő készítette, amíg én próbáltam.
Hallottam, hogy ő is felállt, majd követ. Én berohantam a szobájába, elbújtam az ajtó mögé. Hallottam, hogy benyit minden szobába, de nem talál, túl ment a saját szobáján is, majd lemondóan sóhajtott, bejött a szobába, tanácstalanul beletúrt a hajába.
-Feladom.-kiáltotta. Vigyorogva ugrottam a hátára.
-Béna vagy.-kuncogtam a fülébe.
-Nem. Te vagy béna.-elkapott, megfordított-Tőrbe csaltalak, mert tudtam, hogy itt vagy.-vigyorgott.
-Szemét vagy.-mosolyogtam rá.
Eltűrte a hajam a szememből.
-Szeretlek.-mosolygott.
-Én is téged. Pillanatok alatt megtelt a szeme csillogással, és megcsókolt.
Amióta kikotyogta a "titkát", azóta felszabadultabb vagyok vele, most is csak élveztem, ahogy hozzám ér, ahogy birtokba veszi testem minden részét. Csókjai mámorítóak, érintése után forr a vérem. Ezt éreztem akkor is, amikor először szeretkeztünk, most se volt másképp.

Átadtam magam neki, mégis máshol járt az eszem. Ericen.
Két éve most jutott először eszembe, és nem tudom miért pont ilyen helyzetben. Eddig mindig elnyomtam magamban a hiányát, szerelmet, amit még mindig érzek iránta.
Mint valami villám, úgy hasított belém a felismerés.
Gátlástalanul nyögtem egyet, mire Dean gyorsabb tempót vett fel, csípőm mozgása hozzáigazodott, de nem azért nyögtem fel.
Azért, mert egy marha vagyok, hogy nem ismertem fel, de mégse vagyok biztos benne, hogy Ő lehet az.

Kint ülök az erkélyen, a hintaszékben, Dean alszik, de nekem nem megy. Csak az jár a fejemben, hogy-hogy deríthetem ki, tényleg ő az, vagy sem. A takarót kicsit feljebb húztam, és néztem a csillagokat. Meleg szellő az arcomat simogatta. Halkan kihúzódott az üveg ajtó, Dean álmos feje bukkant fel.
-Miért nem alszol?-hangja picit berekedt, mint mindig.
-Nem tudok. Izgulok a verseny miatt.-nem is mondtam ezzel semmi hazugságot.
Csak az eszem Eric-en járt.
-Gyere, bújjunk ágyba, hamarosan kelned kell.-megcirógatta az arcom.
Sóhajtottam egyet, és felálltam, megfogta a kezem, bevezetett, elhelyezkedtünk, megölelte a derekam, magához húzott, így aludtunk el.

***************

-Szedd a lábad Mixy.-kiabáltam be a házba. Beragadt a fürdőbe. Trappolva jött le.
-Bocsi.-pattant be a kocsiba.
-Megyek én is utánad, ott találkozunk.-adott egy puszit a számra Dean.
-Rendben. Ott várlak.-rámosolyogtam, és beültem a kocsiba, gázt adtam.
 Irány a verseny.