19. fejezet

Örülnék pár kommentnek :) És köszönöm a 8 tetsziket :)
Egész nap a vízben voltunk, a fiúk mindig lefröcsköltek, vagy lenyomtak a víz alá.
Sokat nevetünk.
És boldog voltam, egész addig, amíg eszembe nem jutott Dean.
Nem akarok visszamenni hozzá.

Amikor megtudta, hogy láttam őket aznap, amikor anyáék meghaltak, elvitt magához és bezárt engem egy szobába.
Tisztán emlékszem arra a napra.

 Miután a rendőrök bevittek az őrsre, bevezettek egy szobába, ahol két órán keresztül kérdezgettek.
 -Már mondtam, nem egyszer, hogy nem láttam senkit.-mérgesen csaptam az asztalra-Ahelyett, hogy engem kérdezgetnek, megkereshetnék, a szüleim gyilkosát.-elcsuklott a hangom.
 Úgy látni anyáékat, kész borzalom volt.
-Jó, akkor még egy utolsó kérdés. Mit csinált a szülei halálakor?-kérdezte meg a kopasz Kojek kinézetű zsaru.
-Tegnap megbeszéltem az öcsémmel, hogy, ha apa megengedi küldjek neki pénzt a számlájára, mert már levásárolta. Az öcsém, apa, és anya engedélyével ment el nyaralni. Én reggel beszéltem apával, ő azonnal írt egy csekket amit elvittem a bankba, ha nem hiszik el, hívják fel a bankot. És amint végeztem, elmentem megnéztem egy filmet, a jegy a táskámban van. Megettem egy pizzát, majd haza vettem az irányt. Hívtam is anyát, hogy kell-e neki valami, de nem vette fel. Amikor haza értem...láttam...
-Mit látott?-kérdezte a rendőr.
Nem köphetem be Dean-t.
Nyeltem egy nagyot, visszafolyatva a nevét, és a sírást.
-Anyát...a konyhában, csupa vér volt, apa pedig a dolgozó szobájában az asztalára dőlve volt.-könnyeim csak úgy ömlöttek.
-Rendben. Mivel van alibije, elengedjük önt. Hamarosan jön egy gyám ügyes, és elviszik.-felállt, és a papírjaival távozott.
Ezek komolyan, azt képzelik, hogy nekem eszembe jutott, az, hogy anyáékat...én!?
Még a gondolattól is irtózom.
Lehajtottam a fejem az asztalra, és tovább sírtam.
Biztos vagyok benne, hogy a tükör mögött figyelnek.
Hallottam, hogy nyílik, majd csukódik az ajtó.
-Bella.-szólított meg, egy ismerős hang.
Ránéztem, és Dean volt az.
Letérdelt elém, és megölelt.
Viszonoztam az ölelést.
-Jól vagy?-eltolt egy picit magától.
Most nem öltöny volt rajta, amiben nálunk volt akkor, hanem egy kék ing meg egy farmer.
-Nem.-motyogtam.
-Gyere, elviszlek hozzám.-letörölte az arcomról a könnyeket, és segített felállni.
Egész úton hallgatunk.
-Láttalak amikor kijöttél tőlünk.-szólaltam meg, amikor már bevezetett egy szobába.
Feltehetőleg az övé lehetett, mert az ő illatát lehetett érezni.
-A zsaruknak elmondtad?-kérdezte, olyan hangsúlyban, amit még soha nem hallottam tőle.
Rideg, és kemény volt.
Megráztam a fejem, jelezve, hogy nem.
Megfogta az állam, felemelte a fejem, mélyen a szemembe nézet.
-Okos kislány.-kedvesen elmosolyodott.
Megcsókolt, és elment, rám csukva az ajtót.
Én pedig zokogva rogytam össze.
Fájdalmas egy emlék.
Mégsem tudom utálni Deant, vagy talán, csak elnyomom magamban az érzést. Fogalmam sincs.

Töprengésemnek Eric vetett véget, mert ledőlt mellém.
-Éhes vagyok.-jelentette ki.
 Nevetve ültem fel.
-Menjünk el vásárolni, vagy van itt minden?
-Alex, meg Sara tegnap bevásároltak. Valamelyik biztos tudja hol van.

Bólintottam, és felálltam, majd megkérdeztem Alexet, hogy hol a kaja, mert ő volt közelebb.
-Keress két fekete bőröndöt. Azokban lesz minden.-vigyorgott.
-Te komolyan bőröndbe raktad a kaját?-nevettem.
-Jah.-vállat vont és eltűnt a vízben.
Mosolyogva mentem a házba, és kerestem meg a kaját.
Készítettem jó pár szendvicset, holnap meg készítünk valami normális ételt.
Szóltam mindenkinek, hogy jöhetnek enni.
Megszólalt a telefonom, ami Eliotnál volt, amikor ránézet a képernyőre, elfehéredett.
Gyorsan kikaptam a kezéből a készüléket, és felvettem, közben kisétáltam a nappaliba.
-Igen?-szóltam bele remegő hanggal.

-Na már megint eltűntél?-szólalt meg. 

Hallottam a hangján, hogy mosolyog. 

-Tetszik ez a macska-egér játék. És mivel szeretlek, el is tűröm, hogy eltűntél, megint, amit most nem díjazok, de úgyis megtalállak. Amúgy okos vagy, hogy lecserélted a számod, de nem dobtad ki a kis csomagocskát amiben a kis papikra van a saját számoddal. Apró hiba. Tetszik a lakásod. De nem hozzád való.-kuncogott. 

-Nálam vagy?-nyögtem ki.

-Aham. De már távozni készülök. Meg kell keresnem egy gyönyörű lányt akit szeretek, szóval most leteszem. Szeretlek Szépségem.-kinyomta. 

-A francba.-kiáltottam fel. 

-Baj van?-jött be Eric. 

-Csak elkevertek valamit a dátumokkal, és mondtam, hogy holnap nincs koncerted, csak két hét múlva, erre leáll velem kiabálni, hogy nem igaz, mire én mondom neki, hogy nézze meg az év számot, és kiderült, hogy a tavalyi 2011-es koncert listát összekeverték az ideivel. Elnézést kért, majd lebaszott, mert náluk nem szokott kavarodás lenni, és biztos én voltam az, aki nem jót adtam. Mire válaszolhattam, kinyomta.-hadartam. 

Hálát adok az Istennek, hogy megáldott a hazug énemmel. 

Mégcsak nem is látszik rajtam, hogy hazudok, vagy valami. 

-Biztos, hogy ők néztek el valamit, és nem te. Na gyere ide te méreg zsák.-magához húzott, és megölelt. 

Mosolyogva bújtam a nyakába. Megnyugtat, ha a közelemben van. 

-Menjünk zuhanyozni. Tiszta mocsár szagod van.-röhögött a nyakamba. 

És tényleg olyan szagom volt, de neki is. 

-Neked is, és te egész nap szinte csak a vízben voltál.-borzoltam össze a haját.

-De mindjárt másban is leszek.-perverz vigyorral az arcán emelt fel, lábaimat összekulcsoltam a derekán, ő pedig megcsókolt. 

Kellemes perceket töltöttünk el a zuhany alatt, és az ágyban, de én mégse tudtam elaludni.